Jegyvásárlás
A zenében a historizmus nemcsak azt jelenti, hogy korabeli hangszerek kópiáin szólalnak meg régi művek: olykor azt is, hogy az előadók felelevenítenek egy olyan szokást, amelynek több évszázada hódoltak a zenekedvelők.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Czwartek, 28 Marca 2024 19:30
LES DEUX STABATS
Műsor:
GIOVANNI BATTISTA PERGOLESI: Stabat Mater, 1736
Bécsi verzió: Eybler, Seyfried és Nicolai átirata
***
JOSEPH HAYDN: Stabat Mater, 1767, Hob. XXa:1
Baráth Emőke - szoprán
Nagy Bernadett - alt
Komáromi Márton - tenor
Nikolay Borchev - bariton
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Vashegyi György
Givanni Battista Pergolesi 1736-ban 26 évesen, alig néhány héttel korai halála előtt fejezte be Stabat Mater-ét, mely az egész 18. század egyik legfontosabb egyházi zeneműve lett. Népszerűségét jelzi az a számtalan átdolgozás, melyet más szerzők sora (köztük 1745 körül Johann Sebastian Bach is) a kompozícióból készített. Az 1790-es években, Bécsben Mozart volt tanítványa, Joseph von Eybler négyszólamúvá – azaz négy énekes szólistára és négyszólamú kórusra – írta át az eredetileg csupán szoprán- és altszólóra és vonósokra írott partitúrát, egyben jelentősen megnövelte a közreműködő zenekar létszámát: a hangszerelésen további változtatásokat végzett Ignaz Ritter von Seyfried, és néhány évtizeddel később Otto Nicolai is. Így született meg az a rendkívüli változat, mely ma esti előadásunkban Magyarországon másodszor hallható.
Joseph Haydn valamikor az 1750-es években, feltehetőleg Bécsben ismerte meg Pergolesi Stabat Mater-ét, mely egész életére óriási hatást gyakorolt: nemcsak a vokális, hanem a szimfonikus Haydn-életmű szinte minden f-moll hangnemű pillanatában kimutatható a Pergolesi-partitúrából nyert inspiráció. Amikor 1767-ben megírta saját Stabat Mater-ét, elsősorban Pergolesi műve szolgált számára mintául: e Haydn-opusról Johann Adolph Hasse is méltató levelet írt, melyre Haydn egész további életében nagyon büszke volt. Ugyanakkor a Stabat Mater – elsősorban párizsi előadásai által – egyike volt Haydn azon kompozícióinak, amelyek megalapozták szerzőjük európai hírnevét.
Koncertünk a „Les deux Stabats” („A két Stabat”) címet viseli: az 1780-as években így hirdették azokat a párizsi templomi hangversenyeket, melyeken Pergolesi és Haydn Stabat Mater-ei egymás után, egy este voltak hallhatóak. E koncertek korabeli népszerűsége egészen rendkívüli volt, s bár a rendezők mindent megtettek, hogy további olyan „kortárs” Stabat Mater-eket találjanak, melyek e műsorba beilleszthetőek, egyedül Haydn műve volt képes tartósan megőrizni népszerűségét a nála 41 évvel korábban született, zseniális Pergolesi-opus mellett. Mai műsorunkkal a Forradalom előtti utolsó évtized e párizsi koncertjeinek emlékét és hangulatát kívánjuk felidézni itt, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A Vashegyi György vezényletével megvalósuló kettős produkció kiváló szólistagárdája: Baráth Emőke - szoprán, Nagy Bernadett - alt, Komáromi Márton - tenor és a belarusz bariton Nikolay Borchev.
A Láncreakció Vajda Katalin drámája, amely az atombomba feltalálásának körülményeit vizsgálja, és középpontjába Szilárd Leó, a zseniális magyar fizikus alakját állítja. A mű egy rendhagyó, erkölcsi értelemben vett „tárgyalás” formájában idézi meg a 20. század egyik legmeghatározóbb történelmi pillanatát, miközben színre lépnek azok a tudósok is – köztük Albert Einstein és Werner Heisenberg –, akik döntéseikkel és felismeréseikkel alapvetően formálták az emberiség sorsát. A darab feszült, intellektuálisan izgalmas és gondolatébresztő szöveg, amely történelmi események színre vitelével a jelen számára is érvényes kérdéseket vet fel.
A Vigadó megkerülhetetlen helyszíne a budapesti kulturális életnek, azonban mint színház eddig csak befogadó térként működött. 2026. május 16-án Rátóti Zoltán rendezésében kerül sor az első saját produkcióban készülő színdarab, a Láncreakció bemutatójára. Vajda Katalin műve az atombomba születésének körülményeit vizsgálja, a történet középpontjában Szilárd Leó, a zseniális magyar fizikus áll. A XIII. Nyitott Ház látogatói a készülő előadás kulisszái mögé is bepillantást nyerhetnek. Szereplők: Görög László, Hirtling István, Kálid Artúr, Szacsvay László, Horváth Lajos Ottó, Katona Kinga, Szatory Dávid, Zsurzs Kati, Pápai Erika, Schnell Ádám, Bertalan Ágnes. A produkció a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködése jóvoltából a Vigadó megvalósításával jött létre.
Szalóki Ági pályafutása 1994-ben indult. A Nádasdy Kálmán Zeneiskolában Bodza Klára növendéke volt népi ének tagozaton. Nyitott zenész, aki inspirációt…
A Pesti Vigadó különleges tereiben megrendezett program során a múlt életre kel a műtárgyakon keresztül. Megyesi Balázs műtárgyszakértő egy interaktív…
A Pesti Vigadó várja az egyéni érdeklődők és csoportok jelentkezését a szervezett, garantált idegenvezetésekre, amelyen a látogatók képzett vezetők segítségével…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
