Jegyvásárlás
Karácsony este a szülők díszítik a szalonban felállított hatalmas fát. A testvérek, Marika és Frici civakodása még a fa körül sem szűnik meg. Sorra érkeznek a meghívott gyerekek, barátságok kötődnek, a fiúk borsot törnek a kis lányok orra alá. Megkezdődik az ajándékok átadása..
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. február 28. péntek, 14:00
Szegedi Kortárs Balett: Diótörő
mese-balett
Bemutató: 2024. november 15. 14:00
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Karácsony este a szülők díszítik a szalonban felállított hatalmas fát. A testvérek, Marika és Frici civakodása még a fa körül sem szűnik meg. Sorra érkeznek a meghívott gyerekek, barátságok kötődnek, a fiúk borsot törnek a kis lányok orra alá. Megkezdődik az ajándékok átadása. Rengeteg kedves játék, mesefigura, báb van a fa alatt levő díszes dobozokban. Késve betoppan a gyerekek mókás keresztapja, Drosselmeyer bácsi, aki különleges, felújított játékokat hozott a zsákjában. Marikának megtetszik egy régi diótörő báb. A kislány az este izgalmai után új játékát ölelve alszik el a karácsonyfa alatt. Álmában megelevenednek a nemrég átélt események képei, a bábok, a játékok életre kelnek, majd a szobát egerek népesítik be, élükön a gonosz Egérkirállyal. Diótörő herceg és barátai segítenek a lánynak, majd a hópihék országa után Tortavárba jutnak, ahol Cukorszilva tündér és Sütiséf úr a cukrász csapatával újabb és újabb csodás helyekre kalauzolja őket a varázslatos mesevilágban. Megindul a kalandok sorozata. Marika álmában, mint Mária hercegnő táncol Diótörő herceggel. A kislány hol félelmetes, hol csodálatos álmai jelennek meg a történetben, melynek végén újra együtt öleli egymást a család karácsony este.
Szereplők
Marika: Diletta Savini / Giordana Marzocchi
Diótörő: Czár Gergely / Francesco Totaro
Drosselmeyer nagybácsi: Kalmár Attila
Frici, Marika testvére: Vincze Lotár
Anya és Egérkirálynő: Nyeste Adrienn
Apa és Sütiséf úr: Francesco Totaro / Czár Gergely
Szakácsnő és Cukorszilva Tündér: Letizia Melchiorre
Barbie hercegnő: Diletta Ranuzzi
Baltazár manó: Kiss Róbert
Egérkirály: Füzesi Csongor
Rózsaherceg: Graziano Bongiovanni
Kínai lány: Nier Janka
Arab lány: Miriam Munno
Spanyol lány: Csató Málna
Gyerekek, Hópihék, Cukrászok, Egerek, Rózsák:
Miriam Munno, Nier Janka, Diletta Ranuzzi, Letizia Melchiorre, Giordana Marzocchi / Diletta Savini,
Chiara Gionti, Csató Málna,Vincze Lotár, Kiss Róbert, Füzesi Csongor, Graziano Bongiovanni
Alkotók
Zene: P. I. Csajkovszkij
Fény: Szabó Dániel
Bábok: Tóth Andrea, Kiss Attila Etele
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Vizuál: Madarász „Madár” János
Díszletterv, szcenika: Tóth Kázmér
Díszlet kivitelezés: Scabello
Társkoreográfus: Czár Gergely
Koreográfus: Juronics Tamás
Juronics Tamás – művészeti vezető
Pataki András – igazgató
Czár Gergely – próbavezető
Nyitrai Tímea – művészeti titkár
Gáti Katalin Teodóra – PR menedzser
Bocsi Petra – marketing munkatárs
Ilyés Róbert – műszaki vezető, ügyelő
Csányi Ágnes – öltöztető
Nemzetközi képviselő: ballets
A Láncreakció Vajda Katalin drámája, amely az atombomba feltalálásának körülményeit vizsgálja, és középpontjába Szilárd Leó, a zseniális magyar fizikus alakját állítja. A mű egy rendhagyó, erkölcsi értelemben vett „tárgyalás” formájában idézi meg a 20. század egyik legmeghatározóbb történelmi pillanatát, miközben színre lépnek azok a tudósok is – köztük Albert Einstein és Werner Heisenberg –, akik döntéseikkel és felismeréseikkel alapvetően formálták az emberiség sorsát. A darab feszült, intellektuálisan izgalmas és gondolatébresztő szöveg, amely történelmi események színre vitelével a jelen számára is érvényes kérdéseket vet fel.
A Vigadó megkerülhetetlen helyszíne a budapesti kulturális életnek, azonban mint színház eddig csak befogadó térként működött. 2026. május 16-án Rátóti Zoltán rendezésében kerül sor az első saját produkcióban készülő színdarab, a Láncreakció bemutatójára. Vajda Katalin műve az atombomba születésének körülményeit vizsgálja, a történet középpontjában Szilárd Leó, a zseniális magyar fizikus áll. A XIII. Nyitott Ház látogatói a készülő előadás kulisszái mögé is bepillantást nyerhetnek. Szereplők: Görög László, Hirtling István, Kálid Artúr, Szacsvay László, Horváth Lajos Ottó, Katona Kinga, Szatory Dávid, Zsurzs Kati, Pápai Erika, Schnell Ádám, Bertalan Ágnes. A produkció a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködése jóvoltából a Vigadó megvalósításával jött létre.
Liszt Ferenc Rákóczi-indulója közismert zenedarab. Nem is olyan régen a moziban a filmhíradók kezdő dallama volt, ma pedig a Kossuth Rádió reggelenként ezzel a dallammal kezdi az adását. Idén ünnepeljük II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóját. A fejedelem 1676. március 27-én született a felvidéki Borsiban. A Pesti Vigadó május 9-én, 19 órakor mutatja be azt a zenei és táncos produkciót, amely kultúránk kapcsolódásait, szimbolikus kézfogásait jeleníti meg.
„Ha Bartók ma jazzt játszana, az nem straight-ahead lenne, hanem úgy szólna, mint a Borbély Quartet“ (RootsWorld) „Figyelemre méltó kiadvány…
A Pesti Vigadó várja az egyéni érdeklődők és csoportok jelentkezését a szervezett, garantált idegenvezetésekre, amelyen a látogatók képzett vezetők segítségével…
SZÖVETSÉG. AJÁNDÉK. FIATALSÁG.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
