Jegyvásárlás
A Müpa és a Nemzeti Filharmonikusok a korábban Kocsis Zoltán főzeneigazgatói irányításával megkezdett együttműködésüket szeretnék folytatni. A Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar él a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermének kínálkozó adottságaival, félig szcenírozott előadás formájában mutatva be Puccini halhatatlan remekét, a Manon Lescaut-t. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. február 27. kedd, 19:00
A produkció aktualitását növeli, hogy a zeneszerző száz esztendeje, 1924-ben hunyt el. A rendező, Káel Csaba a kezdetektől jól ismeri a terem lehetőségeit és a kiváló akusztikai viszonyokat, a karmester a vele sok évtizede számos közös munkában együttműködő Vashegyi György főzeneigazgató lesz.
Amikor a harmincas évei elején járó Giacomo Puccini elhatározta, hogy megzenésíti Prévost abbé 18. századi szerelmes regényét, a Manon Lescaut és Des Grieux lovag történetét, kiadója, Ricordi le akarta beszélni a tervről, hiszen a francia romantikus zeneszerző, Jules Massenet 1884-ben Manon címmel már sikeres operát írt ugyanebből az irodalmi alapanyagból. Puccini azonban makacs volt, vállalta a bukás kockázatát, és megírta a maga Manon Lescaut-ját. A fejlemények őt igazolták: 1893-ban, a torinói ősbemutatón élete első nagy sikerét aratta a művel. A Müpa és a Nemzeti Filharmonikusok - a két intézmény korábbi együttműködését folytató - közös produkciójának címszereplője Monica Zanettin olasz szoprán, aki főként Puccini- és Verdi-szerepekben arat jelentős sikereket. A nemzetközi előadógárda része még a világjáró román bariton, Serban Vasile, a népszerű francia tenor, Artavazd Sargsyan, és több kitűnő magyar énekes - Sebestyén Miklós, Pintér Dömötör, Kálmán László, Busa Gabriella, Gáspár István - is erősíti az előadást. A karmester, Vashegyi György évtizedek óta vezényel operát, többek közt a Magyar Állami Operaház rendszeresen visszatérő vendégművészeként.
Rendező: Nemzeti Filharmonikusok, Müpa
Vezényel: Vashegyi György
Szereplők:
Manon Lescaut....................................................Monica Zanettin
Lescaut hadnagy.................................................Serban Vasile
Des Grieux lovag.................................................N. N.
Geronte de Revoir................................................Sebestyén Miklós
Edmondo, diák....................................................Artavazd Sargsyan
Kocsmáros/Őrmester...........................................Pintér Dömötör
Énekes.................................................................Busa Gabriella
Táncmester/Lámpagyújtogató.............................Kálmán László
Hajóskapitány......................................................Gáspár István
Közreműködők:
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
díszlet: Szendrényi Éva
jelmez: Zoób Kati
rendezőasszisztens: Gábor Sylvie
zenei munkatárs: Alessandro Amoretti
rendező: Káel Csaba
„Ha Bartók ma jazzt játszana, az nem straight-ahead lenne, hanem úgy szólna, mint a Borbély Quartet“ (RootsWorld) „Figyelemre méltó kiadvány egy olyan együttestől, melynek nyilvánvaló tehetsége nemzetközi figyelmet érdemel.” (Jazzwise Magazine) „Lemezük érdekes modern zenei összeállítás, amely minden meghallgatással egyre érdekesebbé válik“ (All Music Guide) „Borbély és csapata kiváló albumot készített, amely gyönyörű dolgokat és több lélegzetelállító pillanatot tartalmaz.“ (London Jazz News)
A Láncreakció Vajda Katalin drámája, amely az atombomba feltalálásának körülményeit vizsgálja, és középpontjába Szilárd Leó, a zseniális magyar fizikus alakját állítja. A mű egy rendhagyó, erkölcsi értelemben vett „tárgyalás” formájában idézi meg a 20. század egyik legmeghatározóbb történelmi pillanatát, miközben színre lépnek azok a tudósok is – köztük Albert Einstein és Werner Heisenberg –, akik döntéseikkel és felismeréseikkel alapvetően formálták az emberiség sorsát. A darab feszült, intellektuálisan izgalmas és gondolatébresztő szöveg, amely történelmi események színre vitelével a jelen számára is érvényes kérdéseket vet fel.
Liszt Ferenc Rákóczi-indulója közismert zenedarab. Nem is olyan régen a moziban a filmhíradók kezdő dallama volt, ma pedig a Kossuth Rádió reggelenként ezzel a dallammal kezdi az adását. Idén ünnepeljük II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóját. A fejedelem 1676. március 27-én született a felvidéki Borsiban. A Pesti Vigadó május 9-én, 19 órakor mutatja be azt a zenei és táncos produkciót, amely kultúránk kapcsolódásait, szimbolikus kézfogásait jeleníti meg.
A Vigadó megkerülhetetlen helyszíne a budapesti kulturális életnek, azonban mint színház eddig csak befogadó térként működött. 2026. május 16-án Rátóti…
A Pesti Vigadó várja az egyéni érdeklődők és csoportok jelentkezését a szervezett, garantált idegenvezetésekre, amelyen a látogatók képzett vezetők segítségével…
Vedd ölbe, ringasd, énekelj! – ezzel a gondolattal hívjuk a kisgyermekes családokat három év alatti gyerekekkel a Ringató-foglalkozásokra, ahol cél…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
