Jegyvásárlás
1880-ban, a budapesti Nemzeti Színházban bemutattak egy vígjátékot, amely egyszerre váltott ki lelkesedést és felháborodást, vagyis: botrányos siker volt. A drámatörténet úgy tartja nyilván, hogy Csiky Gergely Proletárok című komédiájánál kezdődik a realista igényű magyar társadalmi dráma.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2011. március 3. csütörtök, 19:00
Csiky Gergely: Prolik (Ingyenélők)
tragikomédia
1880-ban, a budapesti Nemzeti Színházban bemutattak egy vígjátékot, amely egyszerre váltott ki lelkesedést és felháborodást, vagyis: botrányos siker volt. A drámatörténet úgy tartja nyilván, hogy Csiky Gergely Proletárok című komédiájánál kezdődik a realista igényű magyar társadalmi dráma.
A harmincnyolc éves, tekintélyes hivatalokat ellátó római katolikus pap, teológiai professzor és szentszéki ügyész legendásan művelt, rengeteg nyelvet beszélő férfi, aki már túl van több nagyszínpadi sikerén. A többször Ingyenélők címen játszott Proletárok mozgalmas cselekménnyel, mulatságos figurákkal, vígjátéki hatásokkal, de erősen fanyar ízekkel tart görbe tükröt a kornak, érdekes, fordulatos, mulatságos és nagyon modern mű –akár tizenhárom évvel a kiegyezés után, akár a huszonegyedik században találkozunk vele.
A Proletárokra válaszul az Egyház megfeddte Csikyt, hogy hagyjon föl minden irodalommal, térjen vissza egyházi teendőihez, erre ő végleg elbúcsúzott a papi pályától, kilépett az egyházból, áttért lutheránus vallásra, megnősült, és élete hátralévő idejében a magyar irodalmi élet egyik meghatározó alakjává vált. Mivel erős dohányos volt, és világéletében agyonterhelte magát munkával, fiatal kora óta beteg szíve negyvenkilenc éves korában végleg felmondta a szolgálatot. Csiky Gergely korát meghaladó művei közül a Proletárok az egyik legnépszerűbb és legtöbbször előadott színmű.
Rendező: Máté Gábor
Díszlettervező: Cziegler Balázs
Jelmeztervező: Füzér Anni
Dramaturg: Sirokay Bori
Zenei munkatárs: Nagy Zoltán
Súgó: Szecskó Andrea
ügyelő: Hódosi Ildikó
Rendezőasszisztens: Lázár Rita
Bemutató: 2010.11.05.
A Láncreakció Vajda Katalin drámája, amely az atombomba feltalálásának körülményeit vizsgálja, és középpontjába Szilárd Leó, a zseniális magyar fizikus alakját állítja. A mű egy rendhagyó, erkölcsi értelemben vett „tárgyalás” formájában idézi meg a 20. század egyik legmeghatározóbb történelmi pillanatát, miközben színre lépnek azok a tudósok is – köztük Albert Einstein és Werner Heisenberg –, akik döntéseikkel és felismeréseikkel alapvetően formálták az emberiség sorsát. A darab feszült, intellektuálisan izgalmas és gondolatébresztő szöveg, amely történelmi események színre vitelével a jelen számára is érvényes kérdéseket vet fel.
A Pesti Vigadó várja az egyéni érdeklődők és csoportok jelentkezését a szervezett, garantált idegenvezetésekre, amelyen a látogatók képzett vezetők segítségével járhatják be az épületet. A túra során az épület azon részei is bejárhatók, melyek a nagyközönség számára nem vagy csak részben látogathatók!
Liszt Ferenc Rákóczi-indulója közismert zenedarab. Nem is olyan régen a moziban a filmhíradók kezdő dallama volt, ma pedig a Kossuth Rádió reggelenként ezzel a dallammal kezdi az adását. Idén ünnepeljük II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóját. A fejedelem 1676. március 27-én született a felvidéki Borsiban. A Pesti Vigadó május 9-én, 19 órakor mutatja be azt a zenei és táncos produkciót, amely kultúránk kapcsolódásait, szimbolikus kézfogásait jeleníti meg.
A Vigadó megkerülhetetlen helyszíne a budapesti kulturális életnek, azonban mint színház eddig csak befogadó térként működött. 2026. május 16-án Rátóti…
Pesti Vigadó is looking forward to your visit! Discover the breathtaking inner spaces and the history of this beautiful building,…
II. Rákóczi Ferenc korának csupán kéziratos gyűjteményekben fennmaradt magyar hangszeres dallamaival emlékezünk a fejedelem születésének 350. évfordulójára. Az együttes műsorán…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
