Pikáns Zsoltár
PIKÁNS ZSOLTÁR
Mezei Mária válogatott válaszai.
színjáték szünet nélkül
A Győri Nemzeti Színház előadása.
Jelmez: Mezei Mária eredeti ruhái.
Súgó: Fenesi Ottília
Rendezőasszisztens, Ügyelő: Kszel Attila
több
Jegyvásárlás
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2011. november 28. hétfő, 19:00
Nyolcvan perc egy színésznő öltözőjében.
Negyven év a magyar történelemben.
Kezdő színésznő korában, 1931-ben gyakran éhezett, fázott. Hét év múlva már ünnepelt sztár: bundáinak, ékszereinek se szeri, se száma. Irigyelt színpadi kokott: a franciás Mezei. Három év múlva elege lesz a hazug szerepből, könyvet ír: Névjegy – klasszikus, igazi szerepekre vágyik, hús-vér embereket szeretne játszani. Minden álmát derékba töri a háború. Elmenekül Pestről s könyvet ír a szeretetről. 1945-ben várúrnő: három kiló túróért bérbe veszi Sárospatakot. Néhány hónap múlva bukott várúrnő, de újra sikeres színésznő. És éjszakánként bárokban, lokálokban zsoltárokat énekel, istenes verseket szaval. A franciás Mezei most már a zsoltáros Mezei. A fordulat éve a Liliputi Színházba sodorja. Száműzik, ellenáll. A kabaréban is művész és ember akar maradni. Levélben méltó szerepekért könyörög, de becsületes ember, eltéved: miniszter úrnak szólítja a miniszter elvtársat. Marad a kabaré. Budakeszin 1956-ban elmondja a Szózatot. Megint repül. Megint lefelé. Megint nem hagyja magát. Nemzeti Színház: érett, ünnepelt színésznő. Aztán a pártkatona igazgató nyugdíjba zavarja. Betegsége évekre ágyhoz – a mentőcsónakhoz – köti, a politika megalázza, a hivatalosság elfelejti.
Könyvet ír: szeretet-színházról álmodik.
1981-ben kilométeres sor kígyózik a Kálvin téren: emlékiratai a kor legnagyobb könyvsikere.
Színésznő a szakadék szélén: egy kopott színházi öltöző, fellépésre készül Mezei Mária. És kérdezik; kérdezi a korkegyenc újságíró, a sugárzó tehetségű íróbarát, a cinikus mosoly mögé kétségbeesését rejtő muzsikustárs, a lelkendező, szószátyár rádióriporter, a rajongó ujdondász, az unatkozó zsúrfiú, a mindig mindenkit kiszolgáló bértollnok.
Mindenki kérdez. A színésznő válaszol. Öltözőasztala előtt ül, fellépésre készül. Újabb és újabb ruhák, maszkok, parókák, jellemek…
A harmincas évek. A negyvenes évek. Az ötvenes évek. A hatvanas évek. Jönnek, mennek az államformák, rendszerek, hivatalok, politikusok, háború van, béke van, egyenruhás civilek döntik el, ki a jó művész, civil egyenruhások döntik el, ki a becsületes művész, jönnek a németek, kimennek, jönnek az oroszok, kimennek, visszajönnek, maradnak, háború van, béke van, masírozunk, hol erre, hol arra, a kormányzó úr hatvan éves, Rákosi pajtás hatvan éves, Kádár elvtárs hatvan éves, csupa gyönyörű, fellobogózott ünnep…
A színésznő ül a tükör előtt: negyven év néz vissza rá.
Kérdezik. Válaszol. Kérdezik. Válaszol. Kérdezik. Válaszol.
A szakadék szélén.
Fején változnak a kalapok, arcán a maszkok, testén a ruhák.
Mezei Mária eredeti írásai, interjúfoszlányok, levéltöredékek, naplódarabok: színésznősors.
Bohóctréfa: sírunk, nevetünk – valaki helyettünk, értünk muzsikál a szakadék szélén.
(Szigethy Gábor)
Negyven év a magyar történelemben.
Kezdő színésznő korában, 1931-ben gyakran éhezett, fázott. Hét év múlva már ünnepelt sztár: bundáinak, ékszereinek se szeri, se száma. Irigyelt színpadi kokott: a franciás Mezei. Három év múlva elege lesz a hazug szerepből, könyvet ír: Névjegy – klasszikus, igazi szerepekre vágyik, hús-vér embereket szeretne játszani. Minden álmát derékba töri a háború. Elmenekül Pestről s könyvet ír a szeretetről. 1945-ben várúrnő: három kiló túróért bérbe veszi Sárospatakot. Néhány hónap múlva bukott várúrnő, de újra sikeres színésznő. És éjszakánként bárokban, lokálokban zsoltárokat énekel, istenes verseket szaval. A franciás Mezei most már a zsoltáros Mezei. A fordulat éve a Liliputi Színházba sodorja. Száműzik, ellenáll. A kabaréban is művész és ember akar maradni. Levélben méltó szerepekért könyörög, de becsületes ember, eltéved: miniszter úrnak szólítja a miniszter elvtársat. Marad a kabaré. Budakeszin 1956-ban elmondja a Szózatot. Megint repül. Megint lefelé. Megint nem hagyja magát. Nemzeti Színház: érett, ünnepelt színésznő. Aztán a pártkatona igazgató nyugdíjba zavarja. Betegsége évekre ágyhoz – a mentőcsónakhoz – köti, a politika megalázza, a hivatalosság elfelejti.
Könyvet ír: szeretet-színházról álmodik.
1981-ben kilométeres sor kígyózik a Kálvin téren: emlékiratai a kor legnagyobb könyvsikere.
Színésznő a szakadék szélén: egy kopott színházi öltöző, fellépésre készül Mezei Mária. És kérdezik; kérdezi a korkegyenc újságíró, a sugárzó tehetségű íróbarát, a cinikus mosoly mögé kétségbeesését rejtő muzsikustárs, a lelkendező, szószátyár rádióriporter, a rajongó ujdondász, az unatkozó zsúrfiú, a mindig mindenkit kiszolgáló bértollnok.
Mindenki kérdez. A színésznő válaszol. Öltözőasztala előtt ül, fellépésre készül. Újabb és újabb ruhák, maszkok, parókák, jellemek…
A harmincas évek. A negyvenes évek. Az ötvenes évek. A hatvanas évek. Jönnek, mennek az államformák, rendszerek, hivatalok, politikusok, háború van, béke van, egyenruhás civilek döntik el, ki a jó művész, civil egyenruhások döntik el, ki a becsületes művész, jönnek a németek, kimennek, jönnek az oroszok, kimennek, visszajönnek, maradnak, háború van, béke van, masírozunk, hol erre, hol arra, a kormányzó úr hatvan éves, Rákosi pajtás hatvan éves, Kádár elvtárs hatvan éves, csupa gyönyörű, fellobogózott ünnep…
A színésznő ül a tükör előtt: negyven év néz vissza rá.
Kérdezik. Válaszol. Kérdezik. Válaszol. Kérdezik. Válaszol.
A szakadék szélén.
Fején változnak a kalapok, arcán a maszkok, testén a ruhák.
Mezei Mária eredeti írásai, interjúfoszlányok, levéltöredékek, naplódarabok: színésznősors.
Bohóctréfa: sírunk, nevetünk – valaki helyettünk, értünk muzsikál a szakadék szélén.
(Szigethy Gábor)
Ajánlatunk
Vedd ölbe, ringasd, énekelj! – ezzel a gondolattal hívjuk a kisgyermekes családokat három év alatti gyerekekkel a Ringató-foglalkozásokra, ahol cél a közösen átélt zenei élmény.
Liszt Ferenc Rákóczi-indulója közismert zenedarab. Nem is olyan régen a moziban a filmhíradók kezdő dallama volt, ma pedig a Kossuth Rádió reggelenként ezzel a dallammal kezdi az adását. Idén ünnepeljük II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóját. A fejedelem 1676. március 27-én született a felvidéki Borsiban. A Pesti Vigadó május 9-én, 19 órakor mutatja be azt a zenei és táncos produkciót, amely kultúránk kapcsolódásait, szimbolikus kézfogásait jeleníti meg.
A Vigadó megkerülhetetlen helyszíne a budapesti kulturális életnek, azonban mint színház eddig csak befogadó térként működött. 2026. május 16-án Rátóti Zoltán rendezésében kerül sor az első saját produkcióban készülő színdarab, a Láncreakció bemutatójára. Vajda Katalin műve az atombomba születésének körülményeit vizsgálja, a történet középpontjában Szilárd Leó, a zseniális magyar fizikus áll. A XIII. Nyitott Ház látogatói a készülő előadás kulisszái mögé is bepillantást nyerhetnek. Szereplők: Görög László, Hirtling István, Kálid Artúr, Szacsvay László, Horváth Lajos Ottó, Katona Kinga, Szatory Dávid, Zsurzs Kati, Pápai Erika, Schnell Ádám, Bertalan Ágnes. A produkció a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködése jóvoltából a Vigadó megvalósításával jött létre.
Ajánló
A Pesti Vigadó várja az egyéni érdeklődők és csoportok jelentkezését a szervezett, garantált idegenvezetésekre, amelyen a látogatók képzett vezetők segítségével…
A Pesti Vigadó különleges tereiben megrendezett program során a múlt életre kel a műtárgyakon keresztül. Megyesi Balázs műtárgyszakértő egy interaktív…
Játékos, lendületes utazás Kodály Zoltán életén át, gyerekkorától a világhírig. Mitől lett Kodály Zoltán a magyar zenei nevelés ikonja, és…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
