Opera a Zene Világnapján
Verdi: Falstaff – koncertszerű előadás
A kép:
Ettore Tito metszete a Falstaff 1893. február 18-ai, milánói előadásáról a „The Graphic” című hetilapban (Forrás: Wikipédia)

Jegyvásárlás
Verdi: Falstaff – koncertszerű előadás
A kép:
Ettore Tito metszete a Falstaff 1893. február 18-ai, milánói előadásáról a „The Graphic” című hetilapban (Forrás: Wikipédia)
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. október 1. kedd, 19:00
Közreműködik:
Alexandru Agache – Falstaff, Haja Zsolt – Ford, Balczó Péter – Fenton, Böjte Sándor – Dr. Cajus, Gábor Géza – Pistol, Győrfi István – Bardolf, Fodor Beatrix – Alice, Keszei Borbála – Annuska, Gál Erika – Meg Page, Wiedemann Bernadett – Mrs. Quickly / Kodály Filharmonikusok Debrecen / Kodály Kórus Debrecen
Vezényel:Kollár Imre
Minden évben október 1-jén, a Zene Világnapján, a Kodály Filharmónia Debrecen "ajándékkoncerttel" készül a komolyzene-kedvelők számára. Idén egy szép hagyományt elevenítünk fel, mely régi-új vezető karmesterünk, Kollár Imre nevéhez fűződik, miszerint a debreceni közönség egy opera koncertszerű előadását hallgathatja meg. 2019. október 1-jén 19 órától Verdi ritkán játszott Falstaff-ja csendül fel a Kölcsey Központ Nagytermében, melynek címszerepét Alexandru Agache, a világ opera színpadainak ünnepelt baritonja énekli.
Az emberi teljesítőképesség és alkotókészség valóságos csodája Verdi utolsó két operájaának, az Otellónak és a Falstaffnak a megszületése. Sokáig úgy tűnt, hogy a világsikerű szerző az Aida 1876-os kairói bemutatásával elért a csúcsra, és több, mint két tucatnyi művel a háta mögött lezárt életművet hagyhat az utókorra. Mégis jó másfél évtizednyi hallgatás után megtört a jég, és még két páratlan remekművel gyarapította az operairodalmat. Verdit pályája korábbi szakaszában már foglalkoztatták Shakespeare drámái, bizonyság erre a Macbeth létrejötte, illetve a Lear király megírásnak terve. A döntő inspirációt az újbóli komponáláshoz az Arrigo Boitóval való együttműködése jelentette, aki – maga is kiváló zeneszerző lévén – rendkívüli irodalmi és színházi vénával rendelkező alkotótársnak bizonyult. Feltehetően az operairodalom két legjobb librettóját írta meg Verdinek. Már az Otello 1887-es premierje is reveláció volt a közönség számára, hiszen Verdi minden várakozást felülmúlva olyan pompás, sűrű szövésű zenedrámát alkotott, melyet még leghűségesebb hívei sem reméltek tőle. Az igazi meglepetés pedig még ezután következett, mert a 80 éves mester íróasztalán megszületett a Falstaff, az a vérbeli vígopera, mely nemcsak a szerző pályájának, hanem az opera műfajának is egyik csúcsteljesítménye.
Boito Shakespeare két színpadi művéből (A windsori víg nők, illetve IV. Henrik) gyúrt remek librettót, mely lehetővé tette Verdi hihetetlenül friss invenciójának, operaírói tapasztalatának és humorának megnyilvánulását. Mindig is tervei közé tartozott egy igazi vígopera megalkotása, bizonyítandó, hogy nem csupán a drámai kifejezéshez van érzéke. A potrohos, széptevő lovag, Falstaff fordulatos és tanulságos történetének előadása rendkívüli együttes teljesítményt kíván a művészektől. A színészi és zenei karakterek élesek, valamennyi szereplő számára igényes és hálás feladatot jelentenek. Verdi a Falstaffban bölcs mosollyal mond búcsút a közönségének és a számára oly sok fájdalmat és sikert hozó XIX. századnak.
„Ha Bartók ma jazzt játszana, az nem straight-ahead lenne, hanem úgy szólna, mint a Borbély Quartet“ (RootsWorld) „Figyelemre méltó kiadvány egy olyan együttestől, melynek nyilvánvaló tehetsége nemzetközi figyelmet érdemel.” (Jazzwise Magazine) „Lemezük érdekes modern zenei összeállítás, amely minden meghallgatással egyre érdekesebbé válik“ (All Music Guide) „Borbély és csapata kiváló albumot készített, amely gyönyörű dolgokat és több lélegzetelállító pillanatot tartalmaz.“ (London Jazz News)
Vedd ölbe, ringasd, énekelj! – ezzel a gondolattal hívjuk a kisgyermekes családokat három év alatti gyerekekkel a Ringató-foglalkozásokra, ahol cél a közösen átélt zenei élmény.
A Vigadó megkerülhetetlen helyszíne a budapesti kulturális életnek, azonban mint színház eddig csak befogadó térként működött. 2026. május 16-án Rátóti Zoltán rendezésében kerül sor az első saját produkcióban készülő színdarab, a Láncreakció bemutatójára. Vajda Katalin műve az atombomba születésének körülményeit vizsgálja, a történet középpontjában Szilárd Leó, a zseniális magyar fizikus áll. A XIII. Nyitott Ház látogatói a készülő előadás kulisszái mögé is bepillantást nyerhetnek. Szereplők: Görög László, Hirtling István, Kálid Artúr, Szacsvay László, Horváth Lajos Ottó, Katona Kinga, Szatory Dávid, Zsurzs Kati, Pápai Erika, Schnell Ádám, Bertalan Ágnes. A produkció a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködése jóvoltából a Vigadó megvalósításával jött létre.
A Pesti Vigadó várja az egyéni érdeklődők és csoportok jelentkezését a szervezett, garantált idegenvezetésekre, amelyen a látogatók képzett vezetők segítségével…
A Láncreakció Vajda Katalin drámája, amely az atombomba feltalálásának körülményeit vizsgálja, és középpontjába Szilárd Leó, a zseniális magyar fizikus alakját…
Liszt Ferenc Rákóczi-indulója közismert zenedarab. Nem is olyan régen a moziban a filmhíradók kezdő dallama volt, ma pedig a Kossuth…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!