Három táncos improvizációja. Kézzel horgolt ruháikban játszanak a testükkel. Közben körüljárják a teret, és elemzik a körülményeiket. 

Az ötlet abból ered, hogy mit jelent számunkra olyan helyen előadóművészetet csinálni, ráadásul táncot, ráadásul improvizációt, ahol az alkotások már készen, csöndben pihennek. Akkor kelnek életre, amikor nézik őket, és akkor is a néző kelti életre. Gondolom.

Mi a műalkotás, mi való használatra, mi tárgy, mi élő, mit csinál az alkotó? - ilyen kérdéseket tárgyal az előadás tánccal. Az elfogadhatóan megfoghatatlan felé törekszik.

Az előadás után kötetlen beszélgetéssel folytatjuk.

babákkal álmodtam

majd izzadtam a futástól

ez minden, amit ma tudtam

elég volt a játékból

álmomban szeretek babaházra vigyázni

kellemes mimikri

csecse-becséket fényesíteni

enni-inni

kérész élet – este lefeküdni

reggel – vége – felkelni

álmodtam, ma is álmodtam

álmomban a babaházban voltam

Táncosok: Irene Plaque (Alja Branc, Bitó Katalin, Szász Zsófia)

Kosztüm - Koncepció: Szász Zsófia

Fotó kredit: Baba Dénes