Hippolyt, a lakáj
Eisemann Mihály - Nóti Károly - Zágon István: Hippolyt, a lakáj
Zenés vígjáték két részben
Jegyvásárlás
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2013. november 26. kedd, 15:00
Zágon István színdarabját és Nóti Károly film forgatókönyvét zenés színpadra alkalmazta: Vajda Anikó és Vajda Katalin:
A betétdalok zenéjét szerezte: Eisemann Mihály, DeFries Károly és Márkus Alfréd:
A betétdalok szövegét írták: Harmath Imre, Füredi Imre, Kellér Dezső, Mihály István, Szilágyi László és Zágon István
Schneider Mátyás fuvarozó egyik napról a másikra feltör, gazdagságát azonban megkeseríti, hogy úrhatnám felesége egy grófi lakájt szerződtet, mert nagypolgári életet akar élni…
A "Hippolyt, a lakáj" volt az első magyar hangos film Kabos Gyulával és Csortos Gyulával a főszerepben. A film 1931-ben készült, és talán, azóta is az egyik legnépszerűbb magyar film. És ugyancsak a "Hippolyt, a lakáj" az első magyar film, amelyből színdarab készült 1984-ben. A darab sikere azóta is töretlen, nincs olyan színházi évad, hogy valahol az országban ne lenne repertoáron. A történet változatlanul időszerű, hisz ki ne ismerné a mai "Schneider családokat", akik anyagiakban ugyan gazdagok lettek, de szellemiekben igencsak szegények maradtak.
Eisemann Mihály ismert, kedvelt dalai adnak zenei hátteret a vidám, de tanulságos történethez. Az újgazdag, parvenü világot kikacagtatóan leleplező alaptörténeti helyzet történelmen, társadalmi változásokon ível ál Molièretől napjainkig, az Úrhatnám polgártól bulvárlapjaink pletykarovatainak ún. közéleti híreiig. (Blaskó Balázs, rendező)
Zenekar::
ÁGOSTON OTTÓ/KLEM DÉNES, GODÓ GÁBOR, ERDÉSZ MÁRTON, GULYÁS LÁSZLÓ, BARAN GRZEGORZ/MÁNDOKY BÉLA, KOVÁCS HENRIK/PANYI TIBOR, FARKAS ANTAL
Szinpadra alkalmazta: Vajda Anikó, Vajda Katalin
Zenei vezető: Nagy Zoltán
A betétdalok zenéjét szerezte: Eisemann Mihály, DeFries Károly és Márkus Alfréd:
A betétdalok szövegét írták: Harmath Imre, Füredi Imre, Kellér Dezső, Mihály István, Szilágyi László és Zágon István
Schneider Mátyás fuvarozó egyik napról a másikra feltör, gazdagságát azonban megkeseríti, hogy úrhatnám felesége egy grófi lakájt szerződtet, mert nagypolgári életet akar élni…
A "Hippolyt, a lakáj" volt az első magyar hangos film Kabos Gyulával és Csortos Gyulával a főszerepben. A film 1931-ben készült, és talán, azóta is az egyik legnépszerűbb magyar film. És ugyancsak a "Hippolyt, a lakáj" az első magyar film, amelyből színdarab készült 1984-ben. A darab sikere azóta is töretlen, nincs olyan színházi évad, hogy valahol az országban ne lenne repertoáron. A történet változatlanul időszerű, hisz ki ne ismerné a mai "Schneider családokat", akik anyagiakban ugyan gazdagok lettek, de szellemiekben igencsak szegények maradtak.
Eisemann Mihály ismert, kedvelt dalai adnak zenei hátteret a vidám, de tanulságos történethez. Az újgazdag, parvenü világot kikacagtatóan leleplező alaptörténeti helyzet történelmen, társadalmi változásokon ível ál Molièretől napjainkig, az Úrhatnám polgártól bulvárlapjaink pletykarovatainak ún. közéleti híreiig. (Blaskó Balázs, rendező)
Zenekar::
ÁGOSTON OTTÓ/KLEM DÉNES, GODÓ GÁBOR, ERDÉSZ MÁRTON, GULYÁS LÁSZLÓ, BARAN GRZEGORZ/MÁNDOKY BÉLA, KOVÁCS HENRIK/PANYI TIBOR, FARKAS ANTAL
Szinpadra alkalmazta: Vajda Anikó, Vajda Katalin
Zenei vezető: Nagy Zoltán
Ajánlatunk
Vedd ölbe, ringasd, énekelj! – ezzel a gondolattal hívjuk a kisgyermekes családokat három év alatti gyerekekkel a Ringató-foglalkozásokra, ahol cél a közösen átélt zenei élmény.
„Ha Bartók ma jazzt játszana, az nem straight-ahead lenne, hanem úgy szólna, mint a Borbély Quartet“ (RootsWorld) „Figyelemre méltó kiadvány egy olyan együttestől, melynek nyilvánvaló tehetsége nemzetközi figyelmet érdemel.” (Jazzwise Magazine) „Lemezük érdekes modern zenei összeállítás, amely minden meghallgatással egyre érdekesebbé válik“ (All Music Guide) „Borbély és csapata kiváló albumot készített, amely gyönyörű dolgokat és több lélegzetelállító pillanatot tartalmaz.“ (London Jazz News)
A Láncreakció Vajda Katalin drámája, amely az atombomba feltalálásának körülményeit vizsgálja, és középpontjába Szilárd Leó, a zseniális magyar fizikus alakját állítja. A mű egy rendhagyó, erkölcsi értelemben vett „tárgyalás” formájában idézi meg a 20. század egyik legmeghatározóbb történelmi pillanatát, miközben színre lépnek azok a tudósok is – köztük Albert Einstein és Werner Heisenberg –, akik döntéseikkel és felismeréseikkel alapvetően formálták az emberiség sorsát. A darab feszült, intellektuálisan izgalmas és gondolatébresztő szöveg, amely történelmi események színre vitelével a jelen számára is érvényes kérdéseket vet fel.
Ajánló
Liszt Ferenc Rákóczi-indulója közismert zenedarab. Nem is olyan régen a moziban a filmhíradók kezdő dallama volt, ma pedig a Kossuth…
A Pesti Vigadó várja az egyéni érdeklődők és csoportok jelentkezését a szervezett, garantált idegenvezetésekre, amelyen a látogatók képzett vezetők segítségével…
A Vigadó megkerülhetetlen helyszíne a budapesti kulturális életnek, azonban mint színház eddig csak befogadó térként működött. 2026. május 16-án Rátóti…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
