Esküvőtől válóperig
A hat egyfelvonásosból készült bohózatot írta: Hamvai Kornél
a Thália Színház saját előadása
több

Jegyvásárlás
A hat egyfelvonásosból készült bohózatot írta: Hamvai Kornél
a Thália Színház saját előadása
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. május 22. péntek, 19:00
Férj és feleség szeretnék egymást, csakhogy ez a lehetetlennel határos, mert férj és feleség. Túl kell élniük együtt, hogy hipnotizál az inas, lefekvéskor halálhíre érkezik az anyósnak, a miniszterelnök belát az ablakon, nyolc hónapra jönnek a szülési fájdalmak, és nem veszi be a gyógyszert a gyerek. De foghúzás közben már összeomlik minden.
Egyszerre fájdalmas és végtelenül mulatságos, ahogy a valaha élt legnagyobb bohózatíró látta saját házasságát. Különleges színházi este: Feydeau utolsó hat egyfelvonásosa egyben. Játszódik Párizsban, 1910 körül.
Georges Feydeau drámaíró, a francia polgári komédia egyik legjelentősebb képviselője. Párizsban született 1862. december 8-án. Származásáról több pletyka is lábra kapott, a legvalószínűbbnek azonban az látszik, hogy a neves regényíró, Ernest Aimé Feydeau volt az igazi apa, akinek többek között Flaubert is jó barátja volt. Feydeau hétévesen járt először színházban, amelynek csodálatos, kavargó világa azonnal elbűvölte. Másnap már a leckeírás helyett színdarabot írt, igaz, egyelőre csak a maga szórakoztatására. Később komolyan tanulmányozni kezdte a XIX. század legnagyobb bohózatírói, színpadtechnikai tanulmányokat is folytatott, s huszonéves korára gyakorlatilag az egész színházi szakma a kisujjában volt.
Ez azonban még nem volt elég az üdvösséghez, s titkári állást vállalt az egyik színháznál, emellett pedig színikritikákat gyártott egy párizsi lapnak. Közben szorgalmasan írta darabjait is, amelyek közül A női szabót 1886-ban bemutatta a Reneszánsz Színház. A darab a közönségnek tetszett, a kritika azonban igencsak fanyalgott. Feydeau-t ez nem keserítette el, mert egész életében a közönségnek, s nem a műítészeknek írt, az igazi átütő sikerre azonban várnia kellett. Ami elkedvetlenítette az ifjú szerzőt, a pénztelenség volt, ám az 1889-ben Marianne Carolus-Durannal kötött házassága ezt is orvosolta. Felesége az ismert portréfestő, Carolus-Duran lánya volt, s tisztes hozományt vitt a házasságba. Miután anyagi gondok sem gyötörték tovább, energiáit a drámaírásnak szentelhette. 1892-ben egyszerre három darabját is bemutatták különböző párizsi színházak, s hamarosan nevétől volt hangos a város, ő lett a "kacagás királya". Fáradhatatlanul dolgozott, 1916-ig 39 színpadi művet írt, s szinte mindegyik zajos sikert aratott. Titka voltaképpen nagyon egyszerű: bonyolult, pergő, leleményesen és gondosan kidolgozott cselekmény, szellemes párbeszédek, kacagtató bonyodalmak, szerepcserék és véletlenek, a klasszikus bohózatok jól ismert szereplői, felszarvazott férj, ostoba feleség, könnyűvérű nőcskék, ügyefogyott szerető, öreg és csúf emberek. Szándéka nem a társadalom bírálata volt, ennek ellenére e bohózatokban magára ismerhetett mindenki, lelepleződtek a tisztesnek mondott, ám hazug és álszent polgári erkölcsök. Az ünneplések, a sikerek ellenére Feydeau élete nem volt boldog, házassága igen korán megromlott, 1916-ban el is váltak, vagyona elúszott a kártyaasztalnál, vagy barátaira, alkalmi szeretőire költötte. Könnyelműségéért súlyos árat fizetett: 1918 táján valamelyik szeretőjétől szifiliszt kapott, amely megtámadta idegrendszerét, élete hátralévő éveiben lassan megőrült, s egy idegszanatóriumban halt meg 1921. június 5-én. A párizsi Montmartre temetőben temették el. Színműveit nemcsak Franciaországban, hanem a világ számos pontján bemutatták, napjainkban is gyakorta színpadra kerülnek nálunk is. Annak idején, amikor a Vígszínház 1899-ben műsorára tűzte az Osztrigás Micit, a darabot egyenesen pornográfnak minősítették egyes kritikusok, s óvták a jó erkölcsű családokat megtekintésétől. Ennek ellenére máig talán ez Feydeau legnépszerűbb műve, noha számos más darabját is bemutatták a magyar színpadokon, a Bolha a fülbe, Az úr vadászni jár, a Vigyázz a nőre!, a Mit jársz meztelenül, A két Champignol, a Fernand házasodik, a Kézről kézre, A hülyéje. Művei felhőtlen szórakozást nyújtanak a nézőknek, a játék örömét a művészeknek.
II. Rákóczi Ferenc korának csupán kéziratos gyűjteményekben fennmaradt magyar hangszeres dallamaival emlékezünk a fejedelem születésének 350. évfordulójára. Az együttes műsorán megszólaló dallamanyagról eddig – néhány dallam kivételével – csak a Partiumban és Erdélyben továbbélt változataik adtak hírt. Az együttes tagjai: Jánosi András – hegedű Apró Anna – koboz, ének Légrády Eszter – citera, koboz, ének Közreműködnek: Szentimrey Panna – furulya Varga Luca – citera, ének
Pesti Vigadó is looking forward to your visit! Discover the breathtaking inner spaces and the history of this beautiful building, which is classified as one of Budapest’s historic monuments. The unparalleled panoramic view from the building is likewise a must-see for tourists.
A Láncreakció Vajda Katalin drámája, amely az atombomba feltalálásának körülményeit vizsgálja, és középpontjába Szilárd Leó, a zseniális magyar fizikus alakját…
A Vigadó megkerülhetetlen helyszíne a budapesti kulturális életnek, azonban mint színház eddig csak befogadó térként működött. 2026. május 16-án Rátóti…
Liszt Ferenc Rákóczi-indulója közismert zenedarab. Nem is olyan régen a moziban a filmhíradók kezdő dallama volt, ma pedig a Kossuth…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!