8
Erkel: Bánk Bán
Erkel Ferenc: Bánk bán
Opera három felvonásban
Jegyvásárlás
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. március 16. vasárnap, 19:00
Történik Visegrádon és a Tisza partján a XIII. század elején, II. Endre uralkodása alatt.
l. kép. Gertrud királyné, míg a király hadban jár, meráni híveinek bált ad. Ottó herceg, a királyné elpuhult, kéjenc öccse, szemet vet Melindára, Bánk bán asszonyára. A mulatságra eljöttek a mellőzött, "békétlen" magyar nemesek is, élükön az indulatos, vad Petur bánnal, aki „tányérnyaló magyar társait bírálja. A békétlenek óvatosságra intve őt, mulatásra biztatják. Petur válaszul keserű bordalt énekel. Amikor a királyné megjelenik a teremben, Petur elmondja társainak, hogy összeesküvést sző a királyné s az idegen udvaroncok ellen; az összeesküvés fejéül Bánk bánt kívánja megnyerni, akit titokban visszahív országjáró körútjáról. Melindát Ottó ostroma a báli terembe kergeti. Az udvar népe két pártra szakad, a Melinda köré felsorakozó magyarok és a királyné párti merániak állnak szemben egymással. A feszültséget a teremben megjelenő magyar táncosok oldják fel, akik tüzes táncukkal lassan kiszorítják a helyről a gúnyolódó merániakat.
2. kép. Melinda kimenekül a palota udvarába, de Ottó utána veti magát. Hevesen udvarolna Melindának, de minden próbálkozása hasztalan. Bánk hű asszonya eleinte riadtan, utóbb utálkozva tér ki előle és elhárítva a hercegi széptevést, elmenekül. A leskelődő Biberach, a kétszínű, álnok és haszonleső kóbor lovag Ottónak megoldást kínál: kábító és altató italokat szán Melindának és a királynénak. Ottó elfogadja Biberach sátáni tervét.
A herceg ostromának tanúja lesz Bánk, aki Petur üzenetére váratlanul megjelenik a királyi palotában. Biberach, aki személyes bosszúból a királyné vesztét tervezi, figyelmezteti Bánkot: veszélyben felesége becsülete. A megrendült Bánk csak a királyban bízik, uralkodója elé kívánja tárni személyes és országos gondjait.
3. kép. Gertrud elbúcsúztatja vendégeit. A búcsúpohárban Melinda számára már ott van az elkábító ital. Ottó elégedetten látja azt, hogy Melinda kiüríti a serlegét. Bánk asszonya búcsúzásul felelősségre vonja a királynét Ottó viselkedése miatt. Gertrud nem tűri királyi személyén esett sérelmet: szenvedélyes szavakkal szidja meg Melindát. Lassan hat Ottó bájitala, és Melinda már vizionál, a jelenlévőkben Bánkot látja. Amikor kitámolyog a teremből, Ottó utána veti magát. A királyné megakadályozza, hogy Petur és a békétlenek Melinda segítségére siessenek.
II. felvonás 1. kép
Szín: a királyi vár temploma és annak a Dunára néző tornáca. A felvonást nyitó rövid előjáték a főhős lelkében dúló vihart ábrázolja, mintegy előrevetítve Bánk "Hazám, hazám"-áriájának mondanivalóját. Öreg paraszt, Tiborc zavarja meg a hazája s a maga sorsán tépelődő Bánkot. Szavai a nép szörnyű szenvedését tárják a nagyúr elé. Egy régi seb nyoma Tiborc homlokán elárulja: valamikor, háborúban, ő mentette meg Bánk életét. A bán gazdagon megjutalmazza a parasztot.
Biberach segítségével, Gertrud hallgatólagos támogatásával Ottó herceg vágya teljesült: elrabolta az alélt Melinda becsületét. A kétszínű Biberach maga közli a hírt Bánkkal. A megjelenő, meggyalázott Melindát szégyene és Bánk keserű átkozódása az őrületbe kergeti. Neje állapotát látva Bánk megrendül, és Tiborcot kéri, kísérje Melindát a Tisza partján lévő várlakába, gyermekével együtt.
2. kép
Bánk bán késő éjjel behatol Gertrud lakosztályába, hogy számon kérje tőle, amit őellene s az ország ellen vétett. Gertrud közönyös marad az alattvalók baja iránt - s az ország nagyura vagy annak felesége sem több számára, mint "alattvaló". Amikor azonban Bánk átkot mond a merániakra, a sértett Gertrud tőrt ránt. Bánk kicsavarja a tőrt Gertrud kezéből, és megöli a királynét.
A gyilkosság hírére összeverődő magyarok imában kérik Isten segítségét országunkra.
III. felvonás 1. kép
Tiborc a gondjaira bízott Melindával és gyermekével a Tisza partjára érkezik, ahol váratlanul vihar támad. Tiborc sürgeti az átkelést. Melinda azonban már nem fogja fel a külvilág jeleit. Tébolyult vízióiban fel-felcsillan önnön tragédiájának egy-egy mozzanata. Bölcsődalt énekel kisfiának, s vele együtt a háborgó Tiszába veti magát.
2. kép
A második kép a királyi vár gyászba vont nagytermében játszódik. Gertrud halálhírét hallva, a király hazatér hadával. Hívei elfogják s lefegyverzik a békétleneket, de mielőtt leszámolhatnának velük, megjelenik Bánk, és megvallja: ő ölte meg a királynét. Bánk bánnak, ősi származására tekintettel, a király nem lehet bírája: felette csak az ország mondhat ítéletet. Ám erre nem kerül már sor. Távolról panaszos furulyaszó hallatszik, s a királyi palota termébe csakhamar Tiborc tér be néhány paraszt kíséretében, akik Melinda és gyermeke letakart holttestét hozzák. Bánk összeomlik. „Király, bosszulva vagy!
Dolinszky Miklós - Merczel Mária
Szövegíró: Katona József
Játékmester: Merczel Mária
l. kép. Gertrud királyné, míg a király hadban jár, meráni híveinek bált ad. Ottó herceg, a királyné elpuhult, kéjenc öccse, szemet vet Melindára, Bánk bán asszonyára. A mulatságra eljöttek a mellőzött, "békétlen" magyar nemesek is, élükön az indulatos, vad Petur bánnal, aki „tányérnyaló magyar társait bírálja. A békétlenek óvatosságra intve őt, mulatásra biztatják. Petur válaszul keserű bordalt énekel. Amikor a királyné megjelenik a teremben, Petur elmondja társainak, hogy összeesküvést sző a királyné s az idegen udvaroncok ellen; az összeesküvés fejéül Bánk bánt kívánja megnyerni, akit titokban visszahív országjáró körútjáról. Melindát Ottó ostroma a báli terembe kergeti. Az udvar népe két pártra szakad, a Melinda köré felsorakozó magyarok és a királyné párti merániak állnak szemben egymással. A feszültséget a teremben megjelenő magyar táncosok oldják fel, akik tüzes táncukkal lassan kiszorítják a helyről a gúnyolódó merániakat.
2. kép. Melinda kimenekül a palota udvarába, de Ottó utána veti magát. Hevesen udvarolna Melindának, de minden próbálkozása hasztalan. Bánk hű asszonya eleinte riadtan, utóbb utálkozva tér ki előle és elhárítva a hercegi széptevést, elmenekül. A leskelődő Biberach, a kétszínű, álnok és haszonleső kóbor lovag Ottónak megoldást kínál: kábító és altató italokat szán Melindának és a királynénak. Ottó elfogadja Biberach sátáni tervét.
A herceg ostromának tanúja lesz Bánk, aki Petur üzenetére váratlanul megjelenik a királyi palotában. Biberach, aki személyes bosszúból a királyné vesztét tervezi, figyelmezteti Bánkot: veszélyben felesége becsülete. A megrendült Bánk csak a királyban bízik, uralkodója elé kívánja tárni személyes és országos gondjait.
3. kép. Gertrud elbúcsúztatja vendégeit. A búcsúpohárban Melinda számára már ott van az elkábító ital. Ottó elégedetten látja azt, hogy Melinda kiüríti a serlegét. Bánk asszonya búcsúzásul felelősségre vonja a királynét Ottó viselkedése miatt. Gertrud nem tűri királyi személyén esett sérelmet: szenvedélyes szavakkal szidja meg Melindát. Lassan hat Ottó bájitala, és Melinda már vizionál, a jelenlévőkben Bánkot látja. Amikor kitámolyog a teremből, Ottó utána veti magát. A királyné megakadályozza, hogy Petur és a békétlenek Melinda segítségére siessenek.
II. felvonás 1. kép
Szín: a királyi vár temploma és annak a Dunára néző tornáca. A felvonást nyitó rövid előjáték a főhős lelkében dúló vihart ábrázolja, mintegy előrevetítve Bánk "Hazám, hazám"-áriájának mondanivalóját. Öreg paraszt, Tiborc zavarja meg a hazája s a maga sorsán tépelődő Bánkot. Szavai a nép szörnyű szenvedését tárják a nagyúr elé. Egy régi seb nyoma Tiborc homlokán elárulja: valamikor, háborúban, ő mentette meg Bánk életét. A bán gazdagon megjutalmazza a parasztot.
Biberach segítségével, Gertrud hallgatólagos támogatásával Ottó herceg vágya teljesült: elrabolta az alélt Melinda becsületét. A kétszínű Biberach maga közli a hírt Bánkkal. A megjelenő, meggyalázott Melindát szégyene és Bánk keserű átkozódása az őrületbe kergeti. Neje állapotát látva Bánk megrendül, és Tiborcot kéri, kísérje Melindát a Tisza partján lévő várlakába, gyermekével együtt.
2. kép
Bánk bán késő éjjel behatol Gertrud lakosztályába, hogy számon kérje tőle, amit őellene s az ország ellen vétett. Gertrud közönyös marad az alattvalók baja iránt - s az ország nagyura vagy annak felesége sem több számára, mint "alattvaló". Amikor azonban Bánk átkot mond a merániakra, a sértett Gertrud tőrt ránt. Bánk kicsavarja a tőrt Gertrud kezéből, és megöli a királynét.
A gyilkosság hírére összeverődő magyarok imában kérik Isten segítségét országunkra.
III. felvonás 1. kép
Tiborc a gondjaira bízott Melindával és gyermekével a Tisza partjára érkezik, ahol váratlanul vihar támad. Tiborc sürgeti az átkelést. Melinda azonban már nem fogja fel a külvilág jeleit. Tébolyult vízióiban fel-felcsillan önnön tragédiájának egy-egy mozzanata. Bölcsődalt énekel kisfiának, s vele együtt a háborgó Tiszába veti magát.
2. kép
A második kép a királyi vár gyászba vont nagytermében játszódik. Gertrud halálhírét hallva, a király hazatér hadával. Hívei elfogják s lefegyverzik a békétleneket, de mielőtt leszámolhatnának velük, megjelenik Bánk, és megvallja: ő ölte meg a királynét. Bánk bánnak, ősi származására tekintettel, a király nem lehet bírája: felette csak az ország mondhat ítéletet. Ám erre nem kerül már sor. Távolról panaszos furulyaszó hallatszik, s a királyi palota termébe csakhamar Tiborc tér be néhány paraszt kíséretében, akik Melinda és gyermeke letakart holttestét hozzák. Bánk összeomlik. „Király, bosszulva vagy!
Dolinszky Miklós - Merczel Mária
Szövegíró: Katona József
Játékmester: Merczel Mária
Ajánlatunk
A Láncreakció Vajda Katalin drámája, amely az atombomba feltalálásának körülményeit vizsgálja, és középpontjába Szilárd Leó, a zseniális magyar fizikus alakját állítja. A mű egy rendhagyó, erkölcsi értelemben vett „tárgyalás” formájában idézi meg a 20. század egyik legmeghatározóbb történelmi pillanatát, miközben színre lépnek azok a tudósok is – köztük Albert Einstein és Werner Heisenberg –, akik döntéseikkel és felismeréseikkel alapvetően formálták az emberiség sorsát. A darab feszült, intellektuálisan izgalmas és gondolatébresztő szöveg, amely történelmi események színre vitelével a jelen számára is érvényes kérdéseket vet fel.
Liszt Ferenc Rákóczi-indulója közismert zenedarab. Nem is olyan régen a moziban a filmhíradók kezdő dallama volt, ma pedig a Kossuth Rádió reggelenként ezzel a dallammal kezdi az adását. Idén ünnepeljük II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóját. A fejedelem 1676. március 27-én született a felvidéki Borsiban. A Pesti Vigadó május 9-én, 19 órakor mutatja be azt a zenei és táncos produkciót, amely kultúránk kapcsolódásait, szimbolikus kézfogásait jeleníti meg.
Szalóki Ági pályafutása 1994-ben indult. A Nádasdy Kálmán Zeneiskolában Bodza Klára növendéke volt népi ének tagozaton. Nyitott zenész, aki inspirációt elsősorban a tradicionális zenéből és a magyar költészetből merít. 2004-ben alapította első zenekarát, és készítette el első szólólemezét. Példaképei és mesterei Sebestyén Márta, Dresch Mihály, Szakcsi Lakatos Béla, valamint erdélyi magyar és cigány falusi énekesek. Lemezei nemcsak Magyarországon népszerűek. Nyolc lemeze jelent meg Japánban. Többszörös Fonogram-díjas, Artisjus előadói díjas, Regionális Príma díjas, Liszt Ferenc-díjas előadóművész. Ezen a koncerten Ági a hazai és nemzetközi zenei élet kiváló művészeivel lép színpadra.
Ajánló
Magyaróvári Fanni Izabella, a MÉM MDK Múzeumi Osztálya muzeológusának kurátori tárlatvezetése.
Vedd ölbe, ringasd, énekelj! – ezzel a gondolattal hívjuk a kisgyermekes családokat három év alatti gyerekekkel a Ringató-foglalkozásokra, ahol cél…
SZÖVETSÉG. AJÁNDÉK. FIATALSÁG.
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
