Csoóri Sándor 90 - emlékest

… én láttam a világot.
Csoóri Sándor 90 Emlékest
SZÓ • SZÍN • JÁTÉK

Csoóri Sándor versei szülőföldről, szerelemről és közéleti felelősség vállalásról.

Monográfusa, Görömbei András így foglalta össze Csoóri Sándor jelentőségét: „Több mint fél évszázad óta ad folyamatosan megkerülhetetlen kihívásokat a magyar szellemi életnek". Csoóri költőként, esszéistaként, szociográfusként, forgatókönyvíróként, szerkesztőként és közéleti szereplőként egyaránt a „praxis" és a „poézis" teljességére törekedett. Alkotásainak szellemi mozgásformái mind-mind egy átfogó művészi világnézet részeként állnak helyt, egymás értelmezését erősítik, ugyanabba az irányba hatnak."

Előadók:
Bálint Márta Kossuth-díjas színművész
Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas, Kiváló- és Érdemes művész

Alkotótársak:
Komáromi Márton - hegedű
Rendező-szerkesztő: Rátóti Zoltán

ÉLETRAJZ

Csoóri Sándor 1930-ban született Zámolyon. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Orosz Intézetében tanult. 1953–54-ben az Irodalmi Újság, ezt követően, 1956-ig az Új Hang munkatársa volt. Dolgozott a Műszaki Egyetem újságjánál, és 1968-tól húsz éven át a MAFILM dramaturgja volt.

Első versei 1953-ban, első kötete, a Felröppen a madár 1954-ben jelent meg, ezt követően kapta meg először a József Attila-díjat. Munkásságát, szerepvállalását 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal, 1985-ben és 1995-ben és 2004-ben Az Év Könyve-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Számos más hazai és nemzetközi elismerés mellett 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést is. 2012-ben a Kossuth-nagydíjat, 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját, 2014-ben a Nemzet Művésze címet kapta meg.