Csillagok útja
Haydn D-dúr zongoraversenye (Hob. XVIII/11) a mai napig a legnépszerűbb versenyműve a szerzőnek, ebben sikerült a legvirtuózabbra a szólóhangszer kezelése. több
Jegyvásárlás
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. szeptember 23. szerda, 19:30
A partitúrát 1784-ben jelentette meg Haydn, ez a nyomtatásban megjelent kiadás elsőként nevezi meg kifejezetten a fortepianót szólóhangszernek a csembaló helyett. Bécsi zeneműkiadója az egyetlen, eddig nyomtatásban megjelent Haydn-zongoraversenyként reklámozta. Dolinszky Miklós zenetörténész szerint a társasági hangot megütő, könnyed stílusnak, egyszersmind a Felvilágosodás hangjának iskolapéldája az 1780-as évek elején keletkezett D-dúr zongoraverseny. A darab népszerűségét már a saját korában is főleg a Rondo all'Ungherese feliratot viselő zárótételének köszönhette, bár ebben is leginkább arról kapunk képet, mit tekintett a kései 18. század Európája "magyaros" zenének. A rondótéma inkább egy általánosságban egzotikusnak érzett hangot üt meg, a dallam önmagában nem köthető semelyik etnikum zenei folklórjához.
Johannes Brahms 1.; c-moll szimfóniájának (Op. 68)bemutatója 1876. november 4-én volt Karlsruhében, az előadás karmestere a közeli barát, Felix Otto Dessoff volt. A négytételes mű fogadtatása közepes volt, a lelkes hangok mellett többségben voltak azok, akik a művet kifejezett tartózkodással fogadták. Hangsúlyozták a beethoveni hagyományok folytatását, sőt a Beethoven-művekkel való rokonságot. Néhányan egyenesen plágiummal vádolták a szerzőt. A lipcsei bemutató sem hozta meg a várt átütő sikert, a szimfónia valódi értékeit csak később ismerték fel.
A Magyar Televízió Virtuózok című tehetségkutatójának korosztály-győztese és egyik legnagyobb felfedezettje, Boros Misi volt. A pécsi születésű ifjú zongorista 11 évesen tűnt föl a vetélkedőben, amelynek különdíjaként nyerte el a közös koncertlehetőséget a Kodály Filharmonikusokkal. Boros Misi a Liszt Ferenc Zeneiskola tanulója, hat éve zongorázik, tanára Megyimóreczné Schmidt Ildikó. A fiatal tehetség a verseny óta számos sikeres koncertet adott Nagyváradtól Pécsig, a versenygyőzelem után fellépett a New York-i Avery Fischer Hallban is, ahol szintén óriási sikert aratott a Salute to Vienna zenekar újévi hangversenyén, kétezer-ötszáz fős közönség előtt. Az ifjú zongorista ebben az évben a Kodály Filharmonikusokkal is játszott már együtt, a januári Város Bálján, illetve a márciusi Virtuózok Tavaszköszöntő koncertjén. A tavasz újabb sikereket hozott Boros Misinek: egy milánói nemzetközi zongoraversenyen is 1. díjat kapott. Nyáron pedig abban a megtiszteltetésben volt része, hogy Bogányi Gergellyel játszhatott négykezest a Bogányi-zongorán.
Műsor:
J. Haydn: D-dúr zongoraverseny, Hob.XVIII:11
J. Brahms: I. (c-moll) szimfónia, op.68
Közreműködik:
Boros Misi - zongora
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Kovács László
Ajánlatunk
Szalóki Ági pályafutása 1994-ben indult. A Nádasdy Kálmán Zeneiskolában Bodza Klára növendéke volt népi ének tagozaton. Nyitott zenész, aki inspirációt elsősorban a tradicionális zenéből és a magyar költészetből merít. 2004-ben alapította első zenekarát, és készítette el első szólólemezét. Példaképei és mesterei Sebestyén Márta, Dresch Mihály, Szakcsi Lakatos Béla, valamint erdélyi magyar és cigány falusi énekesek. Lemezei nemcsak Magyarországon népszerűek. Nyolc lemeze jelent meg Japánban. Többszörös Fonogram-díjas, Artisjus előadói díjas, Regionális Príma díjas, Liszt Ferenc-díjas előadóművész. Ezen a koncerten Ági a hazai és nemzetközi zenei élet kiváló művészeivel lép színpadra.
Liszt Ferenc Rákóczi-indulója közismert zenedarab. Nem is olyan régen a moziban a filmhíradók kezdő dallama volt, ma pedig a Kossuth Rádió reggelenként ezzel a dallammal kezdi az adását. Idén ünnepeljük II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóját. A fejedelem 1676. március 27-én született a felvidéki Borsiban. A Pesti Vigadó május 9-én, 19 órakor mutatja be azt a zenei és táncos produkciót, amely kultúránk kapcsolódásait, szimbolikus kézfogásait jeleníti meg.
A Láncreakció Vajda Katalin drámája, amely az atombomba feltalálásának körülményeit vizsgálja, és középpontjába Szilárd Leó, a zseniális magyar fizikus alakját állítja. A mű egy rendhagyó, erkölcsi értelemben vett „tárgyalás” formájában idézi meg a 20. század egyik legmeghatározóbb történelmi pillanatát, miközben színre lépnek azok a tudósok is – köztük Albert Einstein és Werner Heisenberg –, akik döntéseikkel és felismeréseikkel alapvetően formálták az emberiség sorsát. A darab feszült, intellektuálisan izgalmas és gondolatébresztő szöveg, amely történelmi események színre vitelével a jelen számára is érvényes kérdéseket vet fel.
Ajánló
A Pesti Vigadó várja az egyéni érdeklődők és csoportok jelentkezését a szervezett, garantált idegenvezetésekre, amelyen a látogatók képzett vezetők segítségével…
Magyaróvári Fanni Izabella, a MÉM MDK Múzeumi Osztálya muzeológusának kurátori tárlatvezetése.
A Vigadó megkerülhetetlen helyszíne a budapesti kulturális életnek, azonban mint színház eddig csak befogadó térként működött. 2026. május 16-án Rátóti…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
