Jegyvásárlás
1598. február 17-én az orosz állam történetében szokatlan esemény játszódott le: először választottak cárt országos gyűlésen. Addig a trón a legendás Ruriktól származó dinasztián belül öröklődött. De az előző cár utód nélkül halt meg, és új uralkodónak egyhangúan Borisz Godunov bojárt választották meg, aki sem cári előddel, sem az uralkodó moszkvai hercegek családjával nem állt rokoni kapcsolatban.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. április 7. vasárnap, 19:00
Alekszandr Puskin: Borisz Godunov
1598. február 17-én az orosz állam történetében szokatlan esemény játszódott le: először választottak cárt országos gyűlésen. Addig a trón a legendás Ruriktól származó dinasztián belül öröklődött. De az előző cár utód nélkül halt meg, és új uralkodónak egyhangúan Borisz Godunov bojárt választották meg, aki sem cári előddel, sem az uralkodó moszkvai hercegek családjával nem állt rokoni kapcsolatban. Ez a körülmény mindvégig akadálya volt annak, hogy Boriszt elfogadják a bojárok és a nép. Kortársait és az utókort azóta is foglalkoztatja, minek volt köszönhető hirtelen felemelkedése – sokak szerint véres bűncselekmények árán szerezte meg a trónt. Fő bűnének vélik, hogy megölette Gyimitrij cárevicset, a trón várományosát.
Mindenki megdöbbent, amikor Borisz uralkodásának ötödik évében felbukkant egy fiatal szerzetes azzal, hogy ő az életben maradt trónörökös, Gyimitrij, és trónra kíván lépni. Ezzel az eseménnyel kezdődtek az orosz történelem zűrzavaros időknek nevezett évei. Polgárháborúk állandóan változó frontokkal, a cári trónért folytatott ádáz politikai csaták és háborúk közepette zajlott az élet az országban. A Borisz halálát követő nyolc évben még hét ál-Gyimitrij jelentette be igényét a trónra, és az országnak ezalatt, a háborúk mellett, négy cárt kellett elviselnie.
Nem csoda, ha a nép egy idő után már közömbösen, sőt gunyorosan figyeli, ahogy újabb és újabb uralkodók és bitorlók váltják egymást a trónon.
A Vigadó megkerülhetetlen helyszíne a budapesti kulturális életnek, azonban mint színház eddig csak befogadó térként működött. 2026. május 16-án Rátóti Zoltán rendezésében kerül sor az első saját produkcióban készülő színdarab, a Láncreakció bemutatójára. Vajda Katalin műve az atombomba születésének körülményeit vizsgálja, a történet középpontjában Szilárd Leó, a zseniális magyar fizikus áll. A XIII. Nyitott Ház látogatói a készülő előadás kulisszái mögé is bepillantást nyerhetnek. Szereplők: Görög László, Hirtling István, Kálid Artúr, Szacsvay László, Horváth Lajos Ottó, Katona Kinga, Szatory Dávid, Zsurzs Kati, Pápai Erika, Schnell Ádám, Bertalan Ágnes. A produkció a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködése jóvoltából a Vigadó megvalósításával jött létre.
II. Rákóczi Ferenc korának csupán kéziratos gyűjteményekben fennmaradt magyar hangszeres dallamaival emlékezünk a fejedelem születésének 350. évfordulójára. Az együttes műsorán megszólaló dallamanyagról eddig – néhány dallam kivételével – csak a Partiumban és Erdélyben továbbélt változataik adtak hírt. Az együttes tagjai: Jánosi András – hegedű Apró Anna – koboz, ének Légrády Eszter – citera, koboz, ének Közreműködnek: Szentimrey Panna – furulya Varga Luca – citera, ének
Vedd ölbe, ringasd, énekelj! – ezzel a gondolattal hívjuk a kisgyermekes családokat három év alatti gyerekekkel a Ringató-foglalkozásokra, ahol cél…
Liszt Ferenc Rákóczi-indulója közismert zenedarab. Nem is olyan régen a moziban a filmhíradók kezdő dallama volt, ma pedig a Kossuth…
Szalóki Ági pályafutása 1994-ben indult. A Nádasdy Kálmán Zeneiskolában Bodza Klára növendéke volt népi ének tagozaton. Nyitott zenész, aki inspirációt…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
