Beethoven 250. - II. hangverseny
Műsor:
Beethoven: II. (D-dúr) szimfónia, op.36.
Beethoven: VIII. szimfónia, op.92.

Jegyvásárlás
Műsor:
Beethoven: II. (D-dúr) szimfónia, op.36.
Beethoven: VIII. szimfónia, op.92.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. január 14. kedd, 19:30
Közreműködik: Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Kollár Imre
A 2019-2020-as évadban, pontosabban 2020-ban ünnepli a zenei világ Ludwig van Beethoven születésének kétszázötvenedik évfordulóját. A Kodály Filharmonikusok is kiveszik részüket az ünneplésből, mert a nagy klasszikus mester valamennyi szimfóniáját megszólaltatják a szezon folyamán.
Beethoven szimfóniái közül a páros számúak – talán a VI. „Pastoral” kivételével – általában kevesebb újító szándékot tükröznek, mint a páratlanok. A most megszólaló II. és VIII. sorszámú darabok bizonyítani látszanak ezt az állítást. A tizenkilencedik század első két esztendejében komponált, végül 1803-ban bemutatott D-dúr hangnemű II. szimfónia ellentmondásos körülmények között született. Ekkor vetette papírra ugyanis Beethoven az ún. „Heligenstadti végrendelet” néven ismertté lett levelét, melyben feltárja egyre elhatalmasodó betegségét (süketségét), és előrevetíti magányának alakulását. Ezzel a tragikus élethelyzettel szöges ellentétben áll a II. szimfónia, mely kirobbanóan fiatalos energiát és derűt sugároz. Bár szerzője a darabot szokásához híven hosszasan alakítgatta, de végső formájával elégedett volt, sőt legjobb művei között tartotta számon. Formailag a klasszikus négytételes hagyományt tükrözi, sőt még a szonátaformájú nyitótétel elején szokásos lassú bevezetést sem mellőzi. Témái erőteljesek és kontrasztosak. Zenekarának hangzása már jellegzetesen beethoveni, a testes vonóskarhoz kettőzött fúvósok és timpani társulnak. A pasztorális jellegű Larghetto második tétel után valódi Scherzot hallunk, majd egy ellenállhatatlanul ötletes és fordulatos Allegro molto zárótételt élvezhetünk.
A VIII. szimfónia egy évtizeddel később, 1812-ben keletkezett. Érdemes megfigyelni, hogy miként alakult Beethoven ifjúkori féktelen lendülete férfiasan letisztult karakterekké és hangzásokká. Az F-dúr hangnemű nyolcadik szimfónia is derűt sugárzó alkotás. Nyitótétele tulajdonképpen ¾-es tánc, melyet aztán a klasszika szabályai szerint alakít a komponista. A darabnak nincs igazi lassú tétele, mivel helyén egy szellemes Allegretto scherzando áll, melyben Beethoven a Mälzel-féle metronóm ketyegését állítja a középpontba. Ezt a muzsikusok számára oly fontos időmérő segédeszközt nem sokkal korábban ismerte meg egy linzi tartózkodása alkalmával. Érdekes fordulat, hogy a nyolcadik szimfóniában ismét népies hangulatú, triós formájú menüett tételt hallunk, noha a mester korábban szakított ezzel a gyakorlattal, és helyette már inkább scherzo tételeket illesztett szimfóniáiba. A mű igazi betetőzése a záró, negyedik tétel, melynek során Beethoven humora és játékossága a legteljesebben bontakozik ki. Váratlan ötletekkel, meglepő hangnemváltásokkal és csúfondáros fintorokkal teszi elevenné a darab fináléját. A bemutatóján viszonylag mérsékelt sikert aratott VIII. szimfóniával kapcsolatban szerzője állítólag a következő bizakodó megjegyzést tette: „egyszer majd tetszeni fog!”
(szöveg: Balogh József)
Vedd ölbe, ringasd, énekelj! – ezzel a gondolattal hívjuk a kisgyermekes családokat három év alatti gyerekekkel a Ringató-foglalkozásokra, ahol cél a közösen átélt zenei élmény.
Liszt Ferenc Rákóczi-indulója közismert zenedarab. Nem is olyan régen a moziban a filmhíradók kezdő dallama volt, ma pedig a Kossuth Rádió reggelenként ezzel a dallammal kezdi az adását. Idén ünnepeljük II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóját. A fejedelem 1676. március 27-én született a felvidéki Borsiban. A Pesti Vigadó május 9-én, 19 órakor mutatja be azt a zenei és táncos produkciót, amely kultúránk kapcsolódásait, szimbolikus kézfogásait jeleníti meg.
A Vigadó megkerülhetetlen helyszíne a budapesti kulturális életnek, azonban mint színház eddig csak befogadó térként működött. 2026. május 16-án Rátóti Zoltán rendezésében kerül sor az első saját produkcióban készülő színdarab, a Láncreakció bemutatójára. Vajda Katalin műve az atombomba születésének körülményeit vizsgálja, a történet középpontjában Szilárd Leó, a zseniális magyar fizikus áll. A XIII. Nyitott Ház látogatói a készülő előadás kulisszái mögé is bepillantást nyerhetnek. Szereplők: Görög László, Hirtling István, Kálid Artúr, Szacsvay László, Horváth Lajos Ottó, Katona Kinga, Szatory Dávid, Zsurzs Kati, Pápai Erika, Schnell Ádám, Bertalan Ágnes. A produkció a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködése jóvoltából a Vigadó megvalósításával jött létre.
„Ha Bartók ma jazzt játszana, az nem straight-ahead lenne, hanem úgy szólna, mint a Borbély Quartet“ (RootsWorld) „Figyelemre méltó kiadvány…
A Pesti Vigadó várja az egyéni érdeklődők és csoportok jelentkezését a szervezett, garantált idegenvezetésekre, amelyen a látogatók képzett vezetők segítségével…
A Láncreakció Vajda Katalin drámája, amely az atombomba feltalálásának körülményeit vizsgálja, és középpontjába Szilárd Leó, a zseniális magyar fizikus alakját…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!