Jegyvásárlás
Az Anconai szerelmesek egy reneszánsz mestereket megszégyenítő vérbő olasz komédia sok-sok zenéve. A Goldoni utánérzésű darabot Vajda Katalin írta Valló Péter unszolására, amely szellemes, vidám, zenés összekacsintás a nézővel.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. április 24. csütörtök, 19:00
Vajda Katalin
ANCONAI SZERELMESEK
zenés komédia két részben
Valló Péter ötlete alapján írta: Vajda Katalin
Magyar dalszövegek: Fábri Péter
Tomao Nicomaco, anconai polgárCSENGERI ATTILA
Lucia, a leányaTAR GABRIELLA
Luigi del Soro, vándormuzsikusSZABÓ DÁVID
Drusilla, római lányKUCZMANN ÁGNES
Lucrezio, egyetemi hallgatóSÁNDOR DÁVID
Viktória, magyar lányTÓTH DOROTTYA
Giovanni, a cukrászKRNCAN MILÁN
Dorina, Tomao házvezetőnőjeCSIZMADIA EDINA
Agnese, panziótulajdonosKECSKÉS TÍMEA
hang: Bertalanits Zoltán
világítás: Németh Tamás
jelmez: Másikné Vizeli Anita
kellék: Szarvassy Csaba Zsolt
díszlettervező: Siklósi József Ybl Miklós díjas építész
ügyelő, asszisztens: Dékány Tibor
színpadi mozgás, koreográfia: Sándor Dávid
rendező: Forgács Péter
Az Anconai szerelmesek egy reneszánsz mestereket megszégyenítő vérbő olasz komédia sok-sok zenéve. A Goldoni utánérzésű darabot Vajda Katalin írta Valló Péter unszolására, amely szellemes, vidám, zenés összekacsintás a nézővel.
A komédia elröpít egy letűnt világba. Oda, ahol a nő szelíd és karcsú, a férfi; erős és bátor, ahol télen hideg van, nyáron meleg van, ahol a tavasz zöld, az ősz meg sárga, a boszorkány gonosz, a tündér jó. Olasz életérzés, szerelem és sláger-sláger hátán.
Helyszínünk Ancona városka terecskéje, a hetvenes években... E kedves olasz kisvárosban él-éldegél Don Tomao, az eladósorba került, enyhén beszédhibás gyermekét egyedül nevelő, ám szívügyekben még mindig naprakész, korosodó amoroso, könnyűvérű szobalányával, szomszédjában egy magányos panziósnővel és a környék legpocsékabb kávéját felszolgáló, saját ristorante után ácsingózó kávézótulajjal.
És akkor még nem is beszéltünk az idevetődő többiekről: a halmozottan hátrányos helyzetű vándormuzsikusról, az életunt milliomosról, a szentéletű bölcsről, akinek durva csuhája alatt érző szív dobog. Valamint a tűzrőlpattant magyar lányról, aki születendő gyermekének nemzőatyját igyekszik fellelni eme kies olasz vidéken....
S mindez megspékelve a 70-es évek legnagyobb olasz slágereivel.
Ki ne ismerné Gianni Morandi, Toto Cutugno és a többi olasz világsztár slágereit: Térden állva jövök hozzád, Felicita, Una lacrima sul viso, L' ascate mi cantare.... Dallamaik nosztalgiát, jókedvet, derűt ébresztenek.
Ez az a darab, melynek megtekintésekor nem kell gondolkodni a nézőnek csak egyszerűen, oda kell képzelnie magát Ancona főterére, hallgatni a szerelmesek beszédét és dalát. Ilyen egyszerű.
Az Anconai szerelmesek kacagtatóan fordulatos, kedvesen pikáns, szellemes, zenés összekacsintás, a hetvenes évek olasz slágereivel. Szerelem, slágerek, tánc, gegek, csipetnyi erotika, poénok, kacagás, happy end.
Vedd ölbe, ringasd, énekelj! – ezzel a gondolattal hívjuk a kisgyermekes családokat három év alatti gyerekekkel a Ringató-foglalkozásokra, ahol cél a közösen átélt zenei élmény.
A Vigadó megkerülhetetlen helyszíne a budapesti kulturális életnek, azonban mint színház eddig csak befogadó térként működött. 2026. május 16-án Rátóti Zoltán rendezésében kerül sor az első saját produkcióban készülő színdarab, a Láncreakció bemutatójára. Vajda Katalin műve az atombomba születésének körülményeit vizsgálja, a történet középpontjában Szilárd Leó, a zseniális magyar fizikus áll. A XIII. Nyitott Ház látogatói a készülő előadás kulisszái mögé is bepillantást nyerhetnek. Szereplők: Görög László, Hirtling István, Kálid Artúr, Szacsvay László, Horváth Lajos Ottó, Katona Kinga, Szatory Dávid, Zsurzs Kati, Pápai Erika, Schnell Ádám, Bertalan Ágnes. A produkció a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködése jóvoltából a Vigadó megvalósításával jött létre.
A Láncreakció Vajda Katalin drámája, amely az atombomba feltalálásának körülményeit vizsgálja, és középpontjába Szilárd Leó, a zseniális magyar fizikus alakját állítja. A mű egy rendhagyó, erkölcsi értelemben vett „tárgyalás” formájában idézi meg a 20. század egyik legmeghatározóbb történelmi pillanatát, miközben színre lépnek azok a tudósok is – köztük Albert Einstein és Werner Heisenberg –, akik döntéseikkel és felismeréseikkel alapvetően formálták az emberiség sorsát. A darab feszült, intellektuálisan izgalmas és gondolatébresztő szöveg, amely történelmi események színre vitelével a jelen számára is érvényes kérdéseket vet fel.
Liszt Ferenc Rákóczi-indulója közismert zenedarab. Nem is olyan régen a moziban a filmhíradók kezdő dallama volt, ma pedig a Kossuth…
„Ha Bartók ma jazzt játszana, az nem straight-ahead lenne, hanem úgy szólna, mint a Borbély Quartet“ (RootsWorld) „Figyelemre méltó kiadvány…
A Pesti Vigadó várja az egyéni érdeklődők és csoportok jelentkezését a szervezett, garantált idegenvezetésekre, amelyen a látogatók képzett vezetők segítségével…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
