Jegyvásárlás
Klasszikus szerelmi történetként, igazi romantikus vígjátékként indul Bernard Shaw színdarabja: a fiatal, jó családból származó orvostanhallgató, Harry beleszeret egy helyes, gazdag lányba, Blanche-ba, és úgy döntenek, hogy összeházasodnak. Ezen a ponton nyugodtan hátra is dőlhetnénk, és önfeledten nézhetnénk a fiatalok szerelmének bájos kibontakozását, ám a férjjelölt és apósa között nagyon hamar komoly nézetkülönbség támad.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. augusztus 5. csütörtök, 19:00
Bernard Shaw: A szerelmesek házai
A Radnóti Miklós Színház előadása.
Blanche apja, a felkapaszkodott vállalkozó, Sartorius ugyanis londoni ingatlanok bérbeadásával foglalkozik, és főleg ügyeskedéssel, a szegény, kiszolgáltatott bérlők megnyomorításával, kizsigerelésével szerezte vagyonát, amit hozományként bőkezűen felajánl lányának és leendő vejének. A fiatal, lánglelkű fiú azonban mereven visszautasítja az ajánlatot. Úgy tűnik, ez az ellentét kibékíthetetlen: Sartorius szerint a pénznek nincs szaga, Harry szerint viszont nagyon nem mindegy, hogy az ember vagyona honnan származik, és inkább lemond mindenről, még a házasságról is, és szegényen él! Kérdés persze, hogy meddig és milyen áron…
Bernard Shaw tizenöt éves korában könyvelőként dolgozott egy ingatlanügynökségen, ahol megismerte a nyomornegyedek sajátos bérleti viszonyait. A protestáns szülők gyerekeként viszonylag szegény körülmények között nevelkedő fiú ekkor még nem sejtette, hogy első színdarabjához, A szerelmesek házaihoz folytat előtanulmányokat. A darabot két évtizeddel később, 1892-ben mutatták be Londonban. Shaw ekkor harminchat éves, saját korában érett férfinak számított, aki jócskán túl volt már az irodalmi szárnypróbálgatásokon: öt regényt írt, amelyeket sorra elutasítottak, és főként újságíróként, kritikusként kereste a kenyerét. A szerelmesek házaival azonban menthetetlenül és azonnal drámaíróvá avatódott: összesen harminchét színdarabot írt, munkásságát 1925-ben irodalmi Nobel-díjjal honorálták.
„Egy erkölcsileg teljesen magába roskadt társadalomról ír Shaw, amiből a fiatalok se tudnak kiszakadni, mert a szüleik és az ő szüleik is benne vannak nyakig. (…) Igazából hajlok arra, hogy Shaw nem nagyon rokonszenvezett a saját fajtánkkal, de olyan mérhetetlen iróniával tette ezt, olyan élvezetesen. És ez a már-már cinikusnak mondható attitűd hozzám nagyon közel áll. Ezért is rendezek olyan szívesen angol szerzőket.“ – fogalmazott a rendező, Valló Péter.
A mű eredeti címe WIDOWER’S HOUSES.
Közreműködők
SARTORIUS.................... László Zsolt
BLANCHE, A LÁNYA....... Sodró Eliza
TRENCH DOKTOR.......... Porogi Ádám
LICKCHEESE.................. Hajduk Károly
COKANE.......................... Gazsó György
ANNIE.............................. Martinovics Dorina
valamint: Mátyássy Péter
Dramaturg: Kovács Krisztina
Jelmeztervező: Benedek Mari
Díszlettervező: Izsák Lili
Ügyelő: Kónya József
Súgó: Farkas Erzsébet
A rendező munkatársa: Hatvani Monika
Rendező: Valló Péter
A Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. Budapest Főváros Önkormányzata fenntartásában működik.
A Láncreakció Vajda Katalin drámája, amely az atombomba feltalálásának körülményeit vizsgálja, és középpontjába Szilárd Leó, a zseniális magyar fizikus alakját állítja. A mű egy rendhagyó, erkölcsi értelemben vett „tárgyalás” formájában idézi meg a 20. század egyik legmeghatározóbb történelmi pillanatát, miközben színre lépnek azok a tudósok is – köztük Albert Einstein és Werner Heisenberg –, akik döntéseikkel és felismeréseikkel alapvetően formálták az emberiség sorsát. A darab feszült, intellektuálisan izgalmas és gondolatébresztő szöveg, amely történelmi események színre vitelével a jelen számára is érvényes kérdéseket vet fel.
A Vigadó megkerülhetetlen helyszíne a budapesti kulturális életnek, azonban mint színház eddig csak befogadó térként működött. 2026. május 16-án Rátóti Zoltán rendezésében kerül sor az első saját produkcióban készülő színdarab, a Láncreakció bemutatójára. Vajda Katalin műve az atombomba születésének körülményeit vizsgálja, a történet középpontjában Szilárd Leó, a zseniális magyar fizikus áll. A XIII. Nyitott Ház látogatói a készülő előadás kulisszái mögé is bepillantást nyerhetnek. Szereplők: Görög László, Hirtling István, Kálid Artúr, Szacsvay László, Horváth Lajos Ottó, Katona Kinga, Szatory Dávid, Zsurzs Kati, Pápai Erika, Schnell Ádám, Bertalan Ágnes. A produkció a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködése jóvoltából a Vigadó megvalósításával jött létre.
A Pesti Vigadó várja az egyéni érdeklődők és csoportok jelentkezését a szervezett, garantált idegenvezetésekre, amelyen a látogatók képzett vezetők segítségével járhatják be az épületet. A túra során az épület azon részei is bejárhatók, melyek a nagyközönség számára nem vagy csak részben látogathatók!
„Ha Bartók ma jazzt játszana, az nem straight-ahead lenne, hanem úgy szólna, mint a Borbély Quartet“ (RootsWorld) „Figyelemre méltó kiadvány…
Vedd ölbe, ringasd, énekelj! – ezzel a gondolattal hívjuk a kisgyermekes családokat három év alatti gyerekekkel a Ringató-foglalkozásokra, ahol cél…
Liszt Ferenc Rákóczi-indulója közismert zenedarab. Nem is olyan régen a moziban a filmhíradók kezdő dallama volt, ma pedig a Kossuth…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
