Jegyvásárlás
Klasszikus szerelmi történetként, igazi romantikus vígjátékként indul Bernard Shaw színdarabja: a fiatal, jó családból származó orvostanhallgató, Harry beleszeret egy helyes, gazdag lányba, Blanche-ba, és úgy döntenek, hogy összeházasodnak. Ezen a ponton nyugodtan hátra is dőlhetnénk, és önfeledten nézhetnénk a fiatalok szerelmének bájos kibontakozását, ám a férjjelölt és apósa között nagyon hamar komoly nézetkülönbség támad.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. augusztus 5. csütörtök, 19:00
Bernard Shaw: A szerelmesek házai
A Radnóti Miklós Színház előadása.
Blanche apja, a felkapaszkodott vállalkozó, Sartorius ugyanis londoni ingatlanok bérbeadásával foglalkozik, és főleg ügyeskedéssel, a szegény, kiszolgáltatott bérlők megnyomorításával, kizsigerelésével szerezte vagyonát, amit hozományként bőkezűen felajánl lányának és leendő vejének. A fiatal, lánglelkű fiú azonban mereven visszautasítja az ajánlatot. Úgy tűnik, ez az ellentét kibékíthetetlen: Sartorius szerint a pénznek nincs szaga, Harry szerint viszont nagyon nem mindegy, hogy az ember vagyona honnan származik, és inkább lemond mindenről, még a házasságról is, és szegényen él! Kérdés persze, hogy meddig és milyen áron…
Bernard Shaw tizenöt éves korában könyvelőként dolgozott egy ingatlanügynökségen, ahol megismerte a nyomornegyedek sajátos bérleti viszonyait. A protestáns szülők gyerekeként viszonylag szegény körülmények között nevelkedő fiú ekkor még nem sejtette, hogy első színdarabjához, A szerelmesek házaihoz folytat előtanulmányokat. A darabot két évtizeddel később, 1892-ben mutatták be Londonban. Shaw ekkor harminchat éves, saját korában érett férfinak számított, aki jócskán túl volt már az irodalmi szárnypróbálgatásokon: öt regényt írt, amelyeket sorra elutasítottak, és főként újságíróként, kritikusként kereste a kenyerét. A szerelmesek házaival azonban menthetetlenül és azonnal drámaíróvá avatódott: összesen harminchét színdarabot írt, munkásságát 1925-ben irodalmi Nobel-díjjal honorálták.
„Egy erkölcsileg teljesen magába roskadt társadalomról ír Shaw, amiből a fiatalok se tudnak kiszakadni, mert a szüleik és az ő szüleik is benne vannak nyakig. (…) Igazából hajlok arra, hogy Shaw nem nagyon rokonszenvezett a saját fajtánkkal, de olyan mérhetetlen iróniával tette ezt, olyan élvezetesen. És ez a már-már cinikusnak mondható attitűd hozzám nagyon közel áll. Ezért is rendezek olyan szívesen angol szerzőket.“ – fogalmazott a rendező, Valló Péter.
A mű eredeti címe WIDOWER’S HOUSES.
Közreműködők
SARTORIUS.................... László Zsolt
BLANCHE, A LÁNYA....... Sodró Eliza
TRENCH DOKTOR.......... Porogi Ádám
LICKCHEESE.................. Hajduk Károly
COKANE.......................... Gazsó György
ANNIE.............................. Martinovics Dorina
valamint: Mátyássy Péter
Dramaturg: Kovács Krisztina
Jelmeztervező: Benedek Mari
Díszlettervező: Izsák Lili
Ügyelő: Kónya József
Súgó: Farkas Erzsébet
A rendező munkatársa: Hatvani Monika
Rendező: Valló Péter
A Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. Budapest Főváros Önkormányzata fenntartásában működik.
„Ha Bartók ma jazzt játszana, az nem straight-ahead lenne, hanem úgy szólna, mint a Borbély Quartet“ (RootsWorld) „Figyelemre méltó kiadvány egy olyan együttestől, melynek nyilvánvaló tehetsége nemzetközi figyelmet érdemel.” (Jazzwise Magazine) „Lemezük érdekes modern zenei összeállítás, amely minden meghallgatással egyre érdekesebbé válik“ (All Music Guide) „Borbély és csapata kiváló albumot készített, amely gyönyörű dolgokat és több lélegzetelállító pillanatot tartalmaz.“ (London Jazz News)
Liszt Ferenc Rákóczi-indulója közismert zenedarab. Nem is olyan régen a moziban a filmhíradók kezdő dallama volt, ma pedig a Kossuth Rádió reggelenként ezzel a dallammal kezdi az adását. Idén ünnepeljük II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóját. A fejedelem 1676. március 27-én született a felvidéki Borsiban. A Pesti Vigadó május 9-én, 19 órakor mutatja be azt a zenei és táncos produkciót, amely kultúránk kapcsolódásait, szimbolikus kézfogásait jeleníti meg.
A Láncreakció Vajda Katalin drámája, amely az atombomba feltalálásának körülményeit vizsgálja, és középpontjába Szilárd Leó, a zseniális magyar fizikus alakját állítja. A mű egy rendhagyó, erkölcsi értelemben vett „tárgyalás” formájában idézi meg a 20. század egyik legmeghatározóbb történelmi pillanatát, miközben színre lépnek azok a tudósok is – köztük Albert Einstein és Werner Heisenberg –, akik döntéseikkel és felismeréseikkel alapvetően formálták az emberiség sorsát. A darab feszült, intellektuálisan izgalmas és gondolatébresztő szöveg, amely történelmi események színre vitelével a jelen számára is érvényes kérdéseket vet fel.
A Pesti Vigadó várja az egyéni érdeklődők és csoportok jelentkezését a szervezett, garantált idegenvezetésekre, amelyen a látogatók képzett vezetők segítségével…
Vedd ölbe, ringasd, énekelj! – ezzel a gondolattal hívjuk a kisgyermekes családokat három év alatti gyerekekkel a Ringató-foglalkozásokra, ahol cél…
A Vigadó megkerülhetetlen helyszíne a budapesti kulturális életnek, azonban mint színház eddig csak befogadó térként működött. 2026. május 16-án Rátóti…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
